Előszó
Néhány emlékkép Dr. Juhász Kálmánról
A Szegedi Hittudományi Főiskolánk egyháztörténelem tanára volt, amikor én is hallgattam óráit. Tanítása a tények mellett tele volt színes anekdotákkal. Mind a bemutatott kor vagy történelmi személy tulajdonságait, hibáit és eredményeit tükrözték. Jellegzetes volt, ha valamelyik egyházi méltóság – egyébként közismert – hibáiról szólt, mindig felemelt jobb keze mutatóujjával nyomatékozva mondta: „Tisztelendő urak, homines sumus” – sőt legtöbbször még egyszer meg is ismételte.
Valami nyugodtság, belső béke sugárzott huncutul mosolygós arcáról. A mi hallgatói két évünk alatt nem emlékszem, hogy akár egyszer is kifakadt volna, türelmetlen lett volna.
Abban az időben nem nagyon lehetett kiküldeni írásokat külföldre. Ő azonban talált rá módot és a freiburgi Herder Kiadó szívesen nyomtatta ki és árusította munkáit. Így nem egy külföldi szerző és szaklap idézett műveiből.
Később nagy nehézségek árán tudtam megszerezni egyházmegyénk történetének köteteit. Hatalmas felkészültségről, utánajárásról, történelmi pontosságról tanúskodnak ezek. A háromfelé szétszakadt egykori nagy csanádi egyházmegye papjai ma is felhasználhatnák őket és korismeretet szerezhetnének belőlük. A mai történészek tanulhatnának tőle: szorgalmat, az igazság pártatlan és teljes közlését – s szerénységet.
Köszönöm e kötet megjelentetését! Valóban emlékezni kell a közeli vagy távoli múlt dolgos nagyjairól!
Gyulay Endre
nyugalmazott szeged-csanádi püspök