Mindszenty József
koalíciós évekbeli tevékenységéről
ELŐSZÓ
Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a magyar kereszténység történetének egyik legmeghatározóbb személyisége. Az országért, a nemzetért és minden magyarért érzett felelõsségvállalása plébánosi éveiben éppúgy tetten érhetõ volt, mint a magyar katolikus egyház legmagasabb fõpapi méltóságának viselõjeként. Bátor és harcos kiállása a keresztény életeszmény és társadalmi tanítás mellett – ami miatt mind a náci, mind a kommunista diktatúrák idején fogságot és meghurcoltatást kellett elszenvednie – napjainkban is követendõ példa lehet.
Mindszenty politikai tevékenységének legfontosabb szakasza volt az 1944 márciusa és 1948 decembere közötti időszak, amikor is elõbb veszprémi püspökként, majd esztergomi érsekként és Magyarország hercegprímásaként tevékenykedett. Ebben az időszakban – amelynek a letartóztatás, a koncepciós per és hosszú fogság vetett véget – felemelte szavát a német megszállás és a nyilas rémuralom ellen, majd kiállt az országhatárokon kívül rekedt üldözött magyarokért, szót emelt a svábok kitelepítése ellen. Küzdött a magyar keresztény oktatás és vallásgyakorlás szabadságáért, s 1947–1948-ben megszervezte a huszadik századi magyar katolikus spiritualitás kiemelkedő eseménysorozatát, a Boldogasszony évét. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek az esztendők voltak a kommunista diktatúra kiépítésének évei is. A bíboros 1948. karácsonyi letartóztatása szimbolikusan a magyar demokratikus törekvések végét is jelentette.
Miklós Péter könyvében – eredeti levéltári dokumentumok feldolgozásával és rendkívül széles szakirodalmi háttérrel – Mindszenty Józsefnek ebben a hallatlanul izgalmas történelmi periódusban betöltött szerepét vizsgálja. S bár a hercegprímásról már számos munka látott napvilágot, a mindenkor a „nemzet érdekeit szem előtt tartó” Mindszenty portréjának részletesebb megrajzolásához ez a kötet rengeteg újabb szempontot ad.
Az emigráns Barankovics István, a Demokrata Néppárt egykori vezetője, aki Mindszentyvel a koalíciós években több kérdésben is ellentétbe került (hangsúlyozottan napi politikai és nem hitelvi, erkölcsi alapon!) 1963-ban a következő elismerő megállítást tette: „A fogoly és azilumban élő Mindszenty bíboros az aktív egyházi ellenállás világszimbóluma. Megbízható értesülések szerint a magyar nép többségének a szemében ma is ő a magyar nemzeti, vallási és morális ellenállásnak legelső megszemélyesítője.”
Barankovics sorai – ötven év távlatából figyelve – nem veszítettek érvényességükbõl, s a „világszimbólumként” számon tartott Mindszentynek állít emléket ez a kötet.
Semjén Zsolt
Magyarország miniszterelnök-helyettese