Ó Uram könnyű az én szívem, hisz ajándékaiddal meglepsz minden pillanatomban. Csordultig vagyok a boldogság és az élet italával. Ó annyira kicsiny vagyok én, ó annyira erőtlen, Te mégis az egek magosába emelsz, lábamat könnyeiddel balzsamozod, kezemet finom mozdulatokkal erősíted, szemem ragyogását még ragyogóbbá teszed, hajszálomat
tiszta szavaiddal simogatod, mellém állsz, amikor már öszszeroskadnék a gyönyörűségtől, állam felemeled, mikor zengő szavaimat visszafognám, megfogod vállamat, mikor
a szépség súlya alatt elalélnék. Szereteted oly határtalan és gazdag, ahogy az égi mezők körbeölelik a világot. Csillagokkal kelsz és csillagokkal hajtod fejed álomra.
Ahogy magadhoz ölelsz Uram, úgy ragyognak fel mindahány csillagaink, az élet végtelen derűje. Adj innom ó Uram, szomjas szám Rajtad kívül másra ne áhítozzék, hisz
minden, amire szükségünk van, Tebenned ragyog fel. Imára tesszük kezünket és szíveink mind Hozzád repülnek szelek szárnyán és a holtak árnyain. Veled vagyunk és megnyílik
a Föld, fölkél a Nap és a csillagokig látunk. Látjuk mindent betöltő szemed és látjuk végtelen árad belőled a szeretet. Látunk, hogy szemeink új világot teremtsenek. Látunk,
hogy lábainkkal bejárjuk ezt a csodavilágot. Látunk, hogy belereszkessünk.