LÁSS! DÖNTS! CSELEKEDJ!
Jézus egyik példabeszéde a talentumokról szól. Eszerint az egyik szolga öt, a másik kettő, a harmadik egy talentumot kap. Gazdálkodjanak! A számadáskor az első kétszerest, tízet ad vissza, a második négyet, a harmadik pedig azt mondja: elástam és itt van az egy talentumod. Születésünkkel mi is talentumokat kaptunk. A Teremtő várja, mit kezdünk vele. Az öthöz az ötöt még megszerezni nem csak Isten előtti érdem, hanem hasznos az egész társadalom javára. Isten ezért adja minden embernek a talentumokat.
Bálint Sándor érezte a felelősséget az öt talentum kamatoztatására.
A magyar – és a szegedi – nyelv, a népművészet, a szülővárosa értékeinek ismerete és továbbadása, valamint tanító és nevelő munkája, a népe és az ifjúság szolgálatában, elismerésre és követésre méltó. Isten akaratát kereste és valósította meg munkáiban, családjában, sőt a parlamentben is, ahol például rossz időkben is a hitoktatás fontosságát fejtegette. Példaként állhatnak előttünk az ártatlanul meghurcolt emberként a bíróság előtt elmondott szavai is.
Szobájába belépve, asztalán mindig rengeteg gyűjtési anyagot láthattunk, földolgozásra várva. Mellette még eltevésre váró, kisebb és nagyobb szentképek: jelek a saját korukról. A falon talán nem is lehetett volna több képet elhelyezni: nagy festőktől és népi alkotóktól, valamint még nem ismert kezdőktől egyaránt. Alkotó rendetlenség, de egy kérdés, s máris mutatta és mesteréről, koráról
hosszan és értőn beszélt.
Bálint Sándor látott, döntött, cselekedett. Nem akármit és nem akárhogyan. És mi így teszünk?
Gyulay Endre
nyugalmazott szeged-csanádi püspök